Abony története

“Nagyabonyban csk két torony látszik,
De Majlandban harminckettő látszik.
Inkább nézem az abonyi kettőt,
Mint Majlandban azt a harminckettőt.”

 

Mert, hogy Abonynak tényleg két tornya – a Római Katolikus Templom (épült 1785-ben) és a Református Templom (épült 1786-ban). Abony Pest megye Dél-keleti sarkában Cegléd és Szolnok között fekszik, Pest és Jász-Nagykun-Szolnok megye mezsgyéjén, Budapesttől 85 km távolságra.  A község fejlődését részben siettette, hogy 1748-ban vásárszabadalmat kapott, Mária Terézia mezővárossá emelte, s az is, hogy fontos és forgalmas útvonalba esett. Jelentős szerepük volt a város életében a közművelődési egyesületeknek: az 1837 óta fennálló kaszinónak, 1860 óta a Polgári Körnek, az 1868-ban alakult Társalgási Egyletnek, a Katolikus olvasó Egyletnek, az Ipartestületnek, a Népkörnek, a Függetlenségi 48-as Körnek, a Katolikus Munkás Egyletnek, az 1870-ben alakult Izraelita Nőegyletnek s az 1890 óta működő Jótékony Nőegyletnek. Átlépve a XX. századba elsőként az új városháza, a Polgári Fiú és Leányiskola, majd az első világháború előtti években a Pest megyei abonyi Takarékpénztár s a Római Katolikus központi iskola épült. A község, amely 1950-ig az abonyi járás településeinek központja volt,előbb nagyközségi státuszt majd 1993-tól városi rangot kapott – szorgalmával,tehetségével, a helyi szövetkezetek segítségével, a város lakóinak áldozatvállalásával akar(t) előbbre lépni. Itt alakult meg az ország első falusi zeneiskolája, hagyományai ápolására a Falumúzeum, újra indult a Kinizsi Gimnázium, vezetékes vizet szolgáltat a város 220 utcájába, az 500 m3-es víztorony (a “harmadik torony”). Abonyban az álláskeresőket az AbonyAllas.hu oldal segíti a sikeres elhelyezkedésben.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.